Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Alapszabály

Az MTESZ BME Alapszabálya egységes szerkezetbe foglalva a Ptk-val és az Ectv-vel való összhang érdekében szükséges, a 2016.02.02-i és 2016. 06. 29-i Közgyűlésen elfogadott módosításokkal

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Neve, jogi jellege, székhelye

 

1.1 A neve: MTESZ Békés Megyei Egyesület (rövidítése: MTESZ BME).

 

1.2. A MTESZ Békés Megyei Egyesület a Fővárosi Törvényszék által a PK.60431/1989/1. számú határozatával nyilvántartásba vett 405 számú MTESZ Békés Megyei Szervezet, mint önálló jogi személy általános jogutódja. A jogelőd megyei szervezet alapítási éve 1963., jogi önállóságának kezdete 2007. május 30.

1.3. A MTESZ Békés Megyei Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) a műszaki-, agrár., természet- és gazdaságtudományi értelmiséget tömörítő egyesületek, társaságok és más közhasznú társadalmi szervezetek és az ezen a területen tevékenykedő magánszemélyek önkéntes társulásán alapuló, jogi személyiséggel rendelkező egyesülete; társadalmi, szakmai érdekképviseleti szervezet.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem fogad el, és nem nyújt.

 

1.4. Az Egyesület székhelye: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 22.

Működési területe: Békés megye.

1.5. Az Egyesület pecsétje: köriratban az Egyesület neve, székhelye.

 

2. Az Egyesület célja és tevékenysége

 

2.1 Az Egyesület célja a reálértelmiség szakmai tudományos értékeinek védelme és továbbfejlesztése, közös érdekeik képviselete, a szakmai-tudományos fejlődés előmozdítása, a tudományos műveltség terjesztése és a tudományos eredmények gyakorlatban történő alkalmazásának segítése.

2.2 A fenti célok elérése érdekében az Egyesület elsősorban a következő tevékenységet végzi:

2.2.1 a.) elősegíti a tagok, szakmai és területi működését és együttműködését, a közös célok megvalósítását, eszközeivel és pénzügyi forrásaival támogatja tagjai közhasznú tevékenységét, képviseli tagjai közös érdekeit; a társadalmi műszaki haladás, jobb életminőség érdekében.

b.) Célirányosan keresi a közös aktivitást más társadalmi, érdek- képviseleti szervezetekkel.

c.) közös érdekeket szolgáló javaslatokat, szakvéleményeket fogalmaz meg;

d.) segíti a tagok által gondozott szakmai kultúrák, tudományok művelését és terjesztését, a kreativitást ösztönző kezdeményezéseket (pályázat, kitüntetés, alapítvány) tesz;

e.) nemzetközi kapcsolatokat épít ki és tart fenn a hasonló célú és jellegű külföldi szervezetekkel; elősegíti a tagok hazai és nemzetközi kapcsolatait;

f.) önsegélyezés alapján támogat rászoruló egyesületi tagokat;

g.) a békéscsabai MTESZ-ház fenntartásával és működtetésével teret biztosít tagjai mellett minden érdeklődő egyén számára az ismeretterjesztés, közművelődés, a reálértelmiség körében élt oktatók, alkotások bemutatására, az ismeretterjesztés és az oktatás szervezésének a társadalom széles köre számára történő biztosítására.

 

2.2.2 Az Egyesület szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.

2.2.3 A fenti tevékenységét alapvetően az alábbi körben látja el:

a.) tudományos tevékenység, kutatás, műszaki fejlesztés,

b.) nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, szakmai át- és továbbképzés, felnőttképzés, munkanélküliek képzése

c.) kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, szaktanácsadás, szakértői munka,

d.) természetvédelem, műemlékvédelem, környezetvédelem,

e.) munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,

f.) széles körű nemzetközi kapcsolattartás, beleértve a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységet,

g.) a fiatalság iskolán kívüli nevelése, oktatása, tehetséggondozás,

h.) emberi és állampolgári jogok védelmével kapcsolatos oktatás,

i.) bűnmegelőzés, áldozatvédelem, prevencióval kapcsolatos oktatás.

j.) fogyasztóvédelem

 

2.2.4 Az önfinanszírozás elvének érvényesítése céljából, a cél szerinti tevékenységének megvalósítása érdekében – azokat nem veszélyeztetve – önállóan is vállalkozásokat szervez.

2.2.4/A. Közhasznú tevékenység. A hosszú, kiemelten közhasznú múlttal rendelkező Egyesület a következő kötelező állami, önkormányzati feladatokat végzi.

 

a.) A reál értelmiség és a társadalom reál tudományos szervezetei, az állami és nonprofit kutatóhelyek, mint célcsoport szereplői önmenedzselési, érdek érvényesítő képességét fejleszti, ezzel a szektor erősödését előmozdítja. 2014. évi LXXVI. tv. 2.§ a.) és 3.§

 

b.) Támogatja, népszerűsíti az intézmények és nonprofit szervezetek kutató-fejlesztési és innovációs tevékenységét és elősegíti az ezek közti együttműködést. 2014. évi LXXVI. tv. 3.§ 18.

 

c.) Ösztönzi, díjazza, tanácskozáshoz, vélemények cseréjéhez juttatja a reál értelmiségi egyéneket és a társadalom olyan szervezeteit, amelyektől új ismeretek, módszerek eljárások kidolgozása várható. 2014. évi LXXVI. tv. 2.§

 

d.) Határon túli magyar- és határon átnyúló nemzetközi szervezetekkel közös programok szervezése, az innováció, kutatás-fejlesztés területén, az integráció, a területfejlesztés, a régió felzárkóztatása érdekében.

 

e.) A környezet, a természet és az épített környezet védelme, egyebek közt a megújuló energia felhasználás, az újrahasznosítás technológiái bemutatása, népszerűsítése révén a fenntartható fejlődést elősegítve. 1995. évi LIII. tv. 1§ (2) f.) és 37. § (1) illetve az 1996. évi LIII. tv. 1. § c.)

 

f.) Munkaerő-piaci, vállalkozói képzés. Kiegészítő képzéshez juttatni azokat, akiket hivatásuk gyakorlásában gátol a további kompetencia, végzettség hiánya. 1991. évi IV. tv. 14.§

 

g.) Foglalkoztatás bővítés. Közfoglalkoztatóként a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, kiemelten a magasan képzett egyének foglalkoztatása.1991. Évi IV. tv.1.§ és a 2011. évi CVI. tv. 11.§ (3) e.)

 

h.) Gyakorlat, munkatapasztalat szerzés biztosítása regisztrált önkéntes fogadó szervezet lévén közérdekű önkéntes és közösségi szolgálatra kötelezett egyének részére, egyben munka potenciáljuknak az ezt igénylő közcélok érdekében történő orientálása. 2005. évi LXXXVIII. tv. 3.§ d.) valamint a 2011. évi CXC. tv. 6.§ (4) és 4.§ 15. és 18. illetve a 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ 15.

 

2.2.4/B. Bővülő közhasznú működése során az Egyesület részt vállal a következő közfeladatokban.

 

a.) A magyar szellemi tulajdon mint nemzeti érték népszerűsítése a vidék kortárs és történelmi műszaki, természettudományi alkotói és alkotásai felkutatása, népszerűsítése révén. 2012. évi XXX. tv.18.§ (4)

 

b.) Magyar ipari és népi kézműves műszaki, technikai, technológiai megoldások gyűjtése, kutatása, bemutatása a hungarikumként történő azonosítást is segítve. 2012. évi XXX. tv. 2-11. §§

 

c.) Fogyasztóvédelem. A tudatos fogyasztói magatartás megalapozása informatikai, műszaki, technikai és jogi oktatás révén, kiemelten, mint célcsoport, a könnyen megkárosítható egyéneknek, valamint a kereskedők, szolgáltatók részére is. 1997. évi CLV. tv. 17.§ (2) és ( 5)

 

d.) Alapjogvédelem. Kiemelten az egészség, az egészséges lakó-, munkahelyi- és természeti környezet, a hivatás gyakorlása, a szociális ellátás, az informatikai eszközhöz, ezzel információhoz és a társadalom életében való részvételhez jutás, az esélyegyenlőség és a szociális biztonság terén jogaikban sértett egyének támogatása oktatás, technika és tanácsadás révén. 2009. évi VI. tv. Arts. 1/1,3/1,11, 13/1,14/2,15, 22

 

e.) Áldozatvédelem, bűnmegelőzés. A személy- és vagyonvédelem korszerű innovatív és elérhetőbb árú technikái bemutatása és jogi oktatás, tanácsadás a lehetséges áldozatoknak, másodsorban a kényszerítő eszközök alkalmazására különböző mértékben feljogosított egyéneknek és szervezeteknek, továbbá mindazoknak akik munkájuk során érzékeny alapjogokat érintenek. 2005. évi CXXXV. tv. 43.§ (1) és 24.§

 

2.3 Az Egyesület a tevékenységét a nyilvánosság tájékoztatásával végzi; az éves költségvetési és szakmai beszámolóját, illetve tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait az interneten rendszeresített honlapján is nyilvánosságra hozza.

Az Egyesület a szolgáltatása igénybevétele módját, valamint a testületi szervek döntését a 2011. évi CLXXV. Törvény (a továbbiakban Ectv.) 37. § (3) bekezdés b. és d. pontja alapján az interneten rendszeresített honlapján is nyilvánosságra hozza.

 

II. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

3. A tagsági viszony keletkezése

 

3.1 Az Egyesületbe való belépés önkéntes.

3.2. Az Egyesület tagja lehet minden természetes személy, továbbá jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, akik az Egyesület Alapszabályát elfogadják, és belépési szándékukat írásban bejelentik.

3.3. A tagsági viszony a belépési nyilatkozattal – amelyben vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagsági díjat – és az Elnökség elfogadó határozatával, a határozat időpontjában jön létre.

3.4. Az Egyesület a tagokról nyilvántartást vezet, amely folyamatos vezetéséről az Egyesület igazgatója az Iroda útján gondoskodik.

3.5. Az Egyesületnek rendes és különleges jogállású tagjai lehetnek.

3.6. Az Egyesület különleges jogállású tagjai:

a.) pártoló tagok

b.) tiszteletbeli tagok.

3.7. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Pártoló tag lehet, aki az Egyesület tevékenységét rendszeresen vagy időszakonként támogatni kívánja, és az Elnökség pártoló taggá felveszi. Költségvetési szerv az egyesület pártoló tagja nem lehet.

3.8. Tiszteletbeli tag lehet, akit az Egyesületi célok elérése érdekében végzett kimagasló és eredményes tevékenységéért a Közgyűlés tiszteletbeli taggá választ, és a megválasztott azt elfogadja.

3.9. A különleges jogállású tagok az Egyesület szerveibe nem választhatók, valamint a testületek munkájában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Tagdíj fizetésére nem kötelezhetők.

3.10. Az Egyesület rendes tagjait a tagsági viszonyból eredően a jogszabályokban, az Alapszabályban és egyéb házi szabályzatokban megállapított jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

 

4. A rendes tagok jogai és kötelezettségei

 

4. l. A rendes tagok jogai:

a.) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, jogosultak az Egyesület működésérő1 tájékoztatást kérni.

b.) a Közgyűlésen tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek,

c.) a tag választhat; illetve választható – kizáró ok hiányában bármelyik egyesületi tisztségre,

d.) a Közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik, melyet kizárólag személyesen gyakorolhat,

e.) az Egyesület irataiba, döntéseibe betekinthetnek, azok tartalmát megismerhetik,

f.) az elfogadott házi szabályzatokban meghatározott módon és feltételekkel igénybe vehetik az egyesület eszközeit,

g.) részt vehetnek az Egyesület cél szerinti és vállalkozási tevékenységében, a végzett munkával arányos anyagi ellenszolgáltatásban részesülhetnek,

h.) az Egyesületből indok megjelölése nélkül kiléphetnek az Alapszabály 5.3. pontjában meghatározott korlátozás betartásával,

i.) az Egyesület szervei által hozott jog- vagy Alapszabályt sértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszék előtt.

 

4.2. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező tagok jogaikat írásban bejelentett képviselőik útján gyakorolják.

4.3. A rendes tagok kötelességei:

a.) az Egyesületre vonatkozó jogszabályok, az Alapszabály és egyéb belső szabályzatok a Közgyűlési, az Elnökségi határozatok, valamint az Egyesület tisztségviselőinek hatáskörükben kiadott rendelkezéseinek betartása,

b.) a Közgyűlés által megállapított tagdíjat a tárgyév március 31. napjáig, valamint az egyéb hozzájárulást az esedékessége idejében megfizetni,

c.) a tag nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósulását.

 

5. A tagsági viszony megszűnése

 

5.1 A tagsági viszony megszűnik:

a.) kizárással,

b.) kilépéssel,

c.) a tag halálával,

d.) az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével.

5.1/A Felmondást az Egyesület nem alkalmaz a tagsági viszony megszüntetésére.

 

5.2 A kizárásról a Közgyűlés határoz. A tagsági viszony egyéb megszűnését az Elnökség állapítja meg. Kizárási ok esetén erről a tagot az elnökség írásban értesíti. Felszólítja, hogy a kézhez vételtől számított 15 napon belül hárítsa el az okot, ha az lehetséges. Tájékoztatja a következményről. Kizárási ok: a Közgyűlés határozatának, az Egyesület céljainak, az Alapszabálynak vagy jogszabálynak a tag általi ismételt vagy súlyos megszegése. A határozatot közölni és indokolni kell, írásban, a tények és bizonyítékok felsorolásával.

 

5.3. Az Egyesületből kilépő tag tagdíj fizetési kötelezettsége minden megkezdett évre fennáll. A kilépési szándékot írásban kell bejelenteni az Elnökségnek. A bejelentés a kézhez vételtől számított 30. napon hatályos.

 

5.4. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett kötelezettségek teljesítése alól.

 

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 

6. Az Egyesület testületi szervei

 

6.1 Az Egyesület vezető és ellenőrző testületei:

a.) Közgyűlés,

b.) Elnökség.

c.) Ellenőrző Bizottság.

6.2 Az Egyesület Közgyűlése létrehozhat további belső működési egységeket (állandó és ad hoc bizottságokat, köröket, klubokat stb.).

6.3 Az Egyesület munkaszervezete az Egyesületi Iroda (a továbbiakban: Iroda).

 

7. A Közgyűlés

 

7.1 A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot.

7.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a.) az Alapszabály módosítása,

b.) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, felettük a munkáltatói jog gyakorlása, amennyiben munkaviszonyban állnak az Egyesülettel.

c.) az éves költségvetés, az előző évről szóló számviteli beszámoló, illetve az ügyvezető szervek vagyoni helyzetről szóló egyéb jelentésének és a közhasznúsági melléklet elfogadása.

 

d.) Az egyesület megalakulásának, feloszlásának, más egyesülettel való egyesülésének, illetve megszűnésének elhatározása.

e.) Az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság éves beszámolójának elfogadása

f.) egyesületi kitüntetések, elismerések alapítása

g.) egyesületi kitüntetések, elismerések adományozása

h.) a tagdíj mértékének meghatározása

i.) egyéb tisztségviselők tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása

j.) tag kizárása

k.) működőképesség fenntartása és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése

l.) döntés mindazokban az ügyekben amit jogszabály, vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal

m.) olyan szerződés jóváhagyása, melyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt

n.) kártérítési igények érvényesítéséről való döntés

 

o.) végelszámoló kijelölése

 

7.3. A Közgyűlés a feladatokhoz igazodóan tart ülést, de évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, időpont és a napirend közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok, valamint a tanácskozási joggal meghívottak részére meghívót kell küldeni legalább 8 nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A meghívók megküldéséről és az írásbeli előterjesztések, valamint a meghívók közzétételéről az elnök az Iroda közreműködésével gondoskodik.

 

7.4. A Közgyűlést soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül össze kell hívni, ha:

a.) a tagok egyharmada cél és ok megjelölésével írásban kéri,

b.) az Elnökség vagy az Ellenőrző Bizottság a Közgyűlés összehívását szükségesnek tartja,

c.) a bíróság a működés törvényességének biztosítása érdekében összehívja a Közgyűlést.

7.5 A Közgyűlés ülései nyilvánosak. Zárt ülést kell tartani, ha a nyilvános ülés megtartása törvényt, különösen üzleti titkot, személyiségi jogokat, vagy adatvédelmi szabályokat sértene Ectv. 37. § (1) bekezdése).

 

7.7. A Közgyűlés határozatképes, ha azon tagjainak 50%-a plusz egy fő jelen van. Határozatképtelenség esetén azonos napirenddel 30 napon belül – legkorábban ugyanazon a napon az eredeti időponttól számított 30 percen túl – összehívott Közgyűlés a megjelentek számára, tekintet nélkül határozatképes, amelyre a meghívóban a tagok figyelmét fel kell hívni. A határozatképtelenség miatt megismételt, összehívott ülésen csak az eredetileg összehívott ülés napirendi pontjaiban hozhat határozatot, és csak akkor, ha a megismételt ülés helyét, időpontját és napirendjét és a megjelentek számára tekintet nélküli határozatképessége való figyelmeztetést az eredetileg összehívott ülés meghívóját tartalmazza.

 

7.9. Nem ugyanazon a napon megismételt Közgyűlésre a tagok új meghívót kapnak, amely azt a figyelmeztetést tartalmazza, hogy a Közgyűlés az eredeti napirendi kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Amennyiben megismételt közgyűlésen a határozatképességet csak két tag jelenléte biztosítja, egyhangú szavazás kell az érvényes határozathoz.

7.10. A Közgyűlést az Elnök hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök hívja össze és vezeti.

7.11. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet az Elnök, valamint a Közgyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá.

7.12. A jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezi a Közgyűlésen megjelentekről készült és aláírt jelenléti ív (név, lakcím, aláírás), és a napirend előterjesztéséhez készült írásbeli anyagok.

7.13. A Közgyűlésen elfogadott határozatokat sorszámozással (határozat száma, a Közgyűlés éve, hónapja, napja) kell ellátni.

7.14. A Közgyűlésen elfogadott határozatok vonatkozásában a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a határozatképességet, a határozat mellett és ellene, valamint a tartózkodó szavazatok számát, a döntést és a hatályát.

7.15. A Közgyűlés döntéseinek megküldéséről a döntés időpontját követő 10 napon belül írásban – igazolható módon – az elnök az Iroda útján gondoskodik.

7.16. A Közgyűlésről készült jegyzőkönyveket és határozatokat az Egyesület Határozatok Tárában kell megőrizni.

7.17. A Közgyűlésen a szavazás általában nyílt, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a szavazást legalább három esetben meg kell ismételni, ha továbbra is szavazategyenlőség áll fenn, a javaslat elvetetnek tekintendő.

7.18. Az Alapszabály 7. pont b.) és g.) alpontjaiban titkos szavazást kell tartani.

 

7.19. A Közgyűlésen jelen levő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges a tisztségviselők visszahívásához.

 

7.20. Az Alapszabály 7.18. pontjában foglalt titkos szavazás esetében megválasztott tisztségviselőnek azt a személyt kell tekinteni, aki a jelenlévő tagok több mint 50%-ának érvényes szavazatát megkapta. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapta meg az érvényes szavazatok több mint 50%-át, abban az esetben a következő fordulóban a két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. Ha a szavazás így is sikertelen lesz, a kérdés eldöntésére 30 napon belüli időpontra új közgyűlést kell összehívni.

 

7.21. Kötelező összehívni a Közgyűlést, ha:

 

a.) az Egyesület vagyona nem fedezi az esedékes tartozásokat

b.) előreláthatólag az Egyesület nem lesz képes az esedékességkor a tartozásokat kiegyenlíteni

c.) az Egyesület céljai elérése veszélybe került.

 

7.22. A napirend kiegészítését a tagok és az Egyesület szervei 1 napon belül kérhetik az összehívótól. Amennyiben az nem egészíti ki, úgy a Közgyűlés szavaz a kiegészítésről még a napirendet elfogadó döntése előtt. (Ptk.3:75. § (1) bekezdése)

 

7.23. A jelen lévő tagok ¾-ének szavazata szükséges az Alapszabály módosításához. A szavazati joggal rendelkező tagok ¾-ének szavazata kell az Egyesület céljainak módosításához és annak megszűnéséről hozott döntéshez.

 

8. Az Ellenőrző Bizottság

8.1 Az Ellenőrző Bizottság elnökét és két tagját a Közgyűlés tagjai közül választja 5 éves időtartamra.

8.2 Az Ellenőrző Bizottság tagja az lehet, aki az Alapszabály 9.3. pont a.) - e.) pontokban és a 17. pontban foglaltaknak megfelel, nem áll fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok. Nem lehet tagja olyan személy, aki:

a.) a megválasztása előtti ciklusban az Elnökség tagja volt, vagy

b.) tagja az Egyesület más szervezetének vagy testületének.

8.3 Az Ellenőrző Bizottság jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást illetve felvilágosítást kérni az Egyesület szerveitől, vezetőitől, és munkavállalóitól.

8.4. Az Ellenőrző Bizottság az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles az Elnököt, illetve a Közgyűlést tájékoztatni, illetve annak összehívását kezdeményezni.

8.5 Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok szótöbbségével hozza.

8.6 Az Ellenőrző Bizottság üléseiről rövidített jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, hatályát, a támogatók és ellenzők számát. A jegyzőkönyvet az ülésen részt vevő tagok írják alá. Határozat esetén azt sorszámozni szükséges. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni az Elnöknek és el kell helyezni az Egyesület Határozatok Tárában.

8.7 Az Ellenőrző Bizottság a működésének részletes szabályait saját ügyrendjében határozza meg.

 

9. Az Elnökség

 

9.7 Az Elnökség az Egyesület ügyvivő szerve.

9.2 Az Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5 éves időtartamra.

Az Elnökség tagjai:

a.) az Egyesület Elnöke (a továbbiakban: Elnök),

b.) az Egyesület három alelnöke (a továbbiakban: alelnök),

9.3 Az Elnökségnek olyan személy lehet a tagja, aki:

a.) cselekvőképes, és

b.) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c.) magyar állampolgár, vagy

ca.) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

cb.) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és

d.) az Elnökségi tagokkal nem áll közeli hozzátartozói, valamint élettársi (Ptk.) viszonyban és

e.) nem áll az Egyesülettel munkaviszonyban.

9.4. Az Elnökség feladata, hatásköre:

a.) dönt a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben, a kizárást kivéve

b.) elfogadja az Egyesület Ügyrendjét és egyéb belső szabályzatait,

c.) előkészítő feladatokat lát el a Közgyűlés összehívásával és működésével kapcsolatban,

d.) beszámoltatja a tisztségviselőket.

 

 

9.6. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal ülésezik. Az Elnökséget az Elnök – akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök – hívja össze és vezeti. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok és tanácskozási joggal rendelkezők legalább 5 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek. Sürgős esetben ettől az Elnök eltérhet. A meghívók kiküldésével egy időben az ülés helyét, időpontját és a napirendeket közölni kell. A meghívók és írásbeli előterjesztések megküldéséről az elnök az Iroda közreműködésével gondoskodik.

9.7. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

9.8. Az Elnökségi ülésen tanácskozási joggal vesz részt az Ellenőrző Bizottság elnöke (távollétében az általa megbízott bizottsági tag), az Igazgató, továbbá az Elnök által az adott ülésre vagy napirendhez meghívott személy.

9.9. Az Elnökségi ülés határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. Határozatát – a 9.10. pontban írtak kivételével – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 5 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott ülés akkor határozatképes, ha azon az Elnökségi tagok több mint fele jelen van.

9.10. Az Elnökség személyi kérdésekben titkosan szavaz.

9.11. Az Elnökségi ülésről rövidített jegyzőkönyv készül, amelynek elválaszthatatlan része az ülésen megjelentekről készült és aláírt jelenléti ív, valamint a napirendekhez készült írásbeli előterjesztések.

9.12. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a határozatképességet, a támogatók, ellenzők és tartózkodók számát, a döntést és hatályát. A határozatokat sorszámozással kell ellátni, feltüntetve az ülés évét, hónapját és napját. A jegyzőkönyvet és a határozatokat az Elnök és az igazgató írja alá. A jegyzőkönyvet és a határozatokat az Egyesület Határozatok Tárában kell megőrizni.

9.13. Az Elnökség döntéseinek megküldéséről a döntés időpontját követő 10 napon belül írásban – igazolható módon – az elnök az Iroda útján gondoskodik.

9.14. Az Egyesület Elnöke az Egyesület egyik törvényes képviselője, tevékenységéért a Közgyűlésnek felel.

9.15. Az Elnök feladata, hatásköre:

a.) képviseli az Egyesületet, szerződést köthet a Közgyűlés és az Elnökség felhatalmazása keretei között, kivéve az anyagi kihatással járó szerződéseket és a munkáltatói jogok gyakorlását, (általános és önálló képviseleti joggal)

b.) felelős az Egyesület törvényes és Alapszabályszerű működéséért,

c.) összehívja a Közgyűlést és Elnökségi ülést, azokat vezeti,

d.) gondoskodik a testületi meghívóinak és előterjesztéseinek, valamint a hozott döntéseinek az érintettek részére történő megküldéséről, és nyilvántartásáról,

e.) koordinálja az egyesületi szabályzatok, szerződések elkészítését, előkészítését,

f.) irányítja és koordinálja az Elnökség és Iroda munkáját, gondoskodik arról, hogy intézkedéseik a Közgyűlés és az Elnökség határozataival összhangban legyenek,

g.) kapcsolattartás más civil szervezetekkel, állami, önkormányzati és gazdasági szervekkel,

h.) intézkedik minden olyan ügyben amely nem tartozik a Közgyűlés vagy az Egyesület más szervének hatáskörébe.

9.16. Az alelnök feladata, hatásköre:

a.) az Elnök helyettesítése tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnök által meghatározottak szerint, ideértve az egyesület képviseletét is az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén

b.) segíti az Elnököt a szervezeti célok megvalósítása érdekében az állami, önkormányzati, civil és gazdasági szervekkel történő együttműködés megvalósításában.

c.) tevékenységi körének megfelelően közreműködik a testületi anyagok előkészítésében,

d.) részt vesz az Egyesület szabályzatainak előkészítésében,

e.) segíti az Elnök és az Elnökség munkáját az Elnök által meghatározott munka megosztás alapján.

 

10. Az Egyesületi Iroda szervezete és működése

 

10.1. Az Egyesület céljainak és feladatainak megvalósítása érdekében továbbá a tagok munkájának segítésére Irodát működtet. Az Iroda az egyesület és szervei adminisztratív, ügyviteli és gazdálkodási feladatait látja el, fő- és részfoglalkozású munkatársakat alkalmazhat. Tevékenységét az egyesület Elnöksége által jóváhagyott Ügyrendben rögzítettek alapján végzi. Az Iroda az egyesület működéséhez szükséges anyagi feltételek biztosításáért felelős. Az Iroda a közgyűlési és az elnökségi döntések végrehajtója, gondoskodik a testületek működési feltételeinek biztosításáról.

10.2 Az Iroda vezetője a közgyűlés által 5 évi időtartamra megválasztott igazgató.

10.3. Az igazgató feladata, hatásköre:

a.) az igazgatója az Egyesület másik törvényes képviselője, képviseleti joga különös és önálló, az anyagi kihatással járó ügyekben, ill. ilyen szerződések megkötése során az igazgató képviseli az Egyesületet; ahol törvény az ügylethez a Közgyűlési döntést követel, ott annak végrehajtójaként jár el

b.) gyakorolja az utalványozási jogkört

c.) rendelkezik az egyesület bankszámlái felett,

d.) az Iroda igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogkört az egyesület munkavállalói felett,

e.) rendszeresen beszámol tevékenységéről az Elnökségnek, illetve az Elnöknek, továbbá a Közgyűlésnek

g.) ellátja az Egyesület operatív szervező és az Iroda vezetési feladatait, a vállalkozások szervezését, segíti az Iroda és a testületek tevékenységének összehangolását,

h.) gondoskodik az Egyesület kapcsolatrendszerének építéséről, ápolásáról. Az Elnökkel összehangolva gondoskodik az Egyesület rendszeres közéleti képviseletéről.

i.) ellátja a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével, valamint a tagok nyilvántartásával kapcsolatos teendőket; jelentések, nyilvántartások őrzéséről, letétbe helyezéséről gondoskodik; a betekintést, másolást előzetes írott kérésre, a kérelmező költségén, a kérés sorrendjében biztosítja

j.) ellátja az Egyesület igazgatási, ügyviteli feladatainak irányítását, biztosítja az adatvédelmet és az esély- egyenlőséget

k.) ellátja mindazokat – az Egyesület működésével, tevékenységével összefüggő – feladatokat, amellyel a Közgyűlés, az Elnökség és az Elnök megbízza,

 

10.4. Az igazgató vezetői összeférhetetlenségéről a III. fejezet 9.3. a.) - d.) pontja rendelkezik.

10.5 Az Iroda szervezetére, működésére, dolgozóinak szakmai követelményeire vonatkozó szabályzatot a Elnökség hagyja jóvá. Az igazgató részletes feladat- és hatáskörét, valamint felelősségét a szabályzat tartalmazza.

 

11. Az Egyesület vezető tisztségviselői

 

11.1 Az Egyesület vezető tisztségviselői:

az Elnökség tagjai (elnök és alelnökök) és az igazgató. (Ptk.3:21. §)

11.2 A vezető tisztségviselői funkció a megválasztással és a társadalmi tevékenységként ellátandó tisztség elfogadásával keletkezik.

11.3 A vezető tisztség megszűnik:

a.) lemondással,

b.) visszahívással,

c. ) összeférhetetlenség megállapításával,

d.) a közügyektől eltiltó jogerős bírósági ítélettel.

 

A tisztség megszűnésének időpontja visszahívás, összeférhetetlenség megállapítása esetén a Közgyűlési határozat lemondás esetén a benyújtás, bírósági ítélet esetén a jogerőre emelkedés napja.

 

11.4. Az igazgató részére az Egyesület Közgyűlése díjazást állapíthat meg.

 

11.5 Az egyesület tagjai 1/3-ának indokolt javaslatára a közgyűlést a vezető tisztségviselő(k) megbízatás lejárta előtti visszahívásának megtárgyalására össze kell hívni. A közgyűlésen a visszahívásra javaslatot tevő tagok egyike elő kell adja, hogy a visszahívást mi indokolja, illetve az érintett tisztségviselőnek lehetőséget kell adni arra, hogy a javaslattal kapcsolatos álláspontját előadja, ezt követően a közgyűlés titkos szavazással dönt a visszahívásról, amelyhez a jelenlévő tagok 2/3-os többsége szükséges. Az egyesület vezető tisztségviselői bármikor írásban, az elnökséghez benyújtott nyilatkozattal a tisztségükről lemondhatnak. Összeférhetetlenség észlelése esetén az elnökség annak tagja, az ellenőrző bizottság és annak tagjai, vagy bármely egyesületi tag kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását az ellenőrző bizottságnál (ha a bejelentés az ellenőrző bizottság tagját érinti, az érintett tag nem járhat el az ügyben), az ellenőrző bizottság 15 napon belül felhívja az érintett tisztségviselőt nyilatkozattételre, hogy az összeférhetetlenség fennállását elismeri-e, továbbá arra, hogy ha annak fennállását nem vitatja, úgy amennyiben lehetséges, akkor azt 15 napos határidőn belül szüntesse meg. Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállását vitatja, vagy a felszólításra azt nem szünteti meg vagy az összeférhetetlenség elhárítása nem lehetséges, úgy az ellenőrző bizottság kezdeményezi az Elnöknél a közgyűlés összehívását az összeférhetetlenség megállapítására, és a közgyűlés egyszerű szótöbbséges határozattal állapítja meg azt, ame1y ellen jogorvoslattal a törvényszékhez lehet fordulni 30 napon belül.

 

11. 6. Nem lehet felügyelő bizottsági elnök, tag, könyvvizsgáló, aki:

a.) az Egyesület döntéshozó-, vagy ügyvezető szervének elnöke vagy tagja

b.) az egyesülettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll

c.) Egyesület cím szerinti juttatásából részesült, ide nem értve a bárki számára megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli juttatást, illetve a tagsági jogviszony alapján az Alapszabálynak megfelelően nyújtott cím szerinti juttatást

d.) a fenti korlátozások alá eső személy közeli hozzátartozója.

 

 

11.7. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki három éven belül olyan szervezet vezetője volt az annak megszűntét megelőző két éven belül legalább egy évig, amely

a.) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki

b.) melynél az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel

c.) mellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárást alkalmazott vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki

d.) amely adószámát az állami adó és vámhatóság felfüggesztette.

 

11.8. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki nem nagykorú, vagy

a.) bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek és a hátrányos következmények alól még nem mentesítették;

b.)  akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak

c.) akit valamely foglalkozástól jogerős ítéletben eltiltottak, amennyiben egyesületünk az ott megjelölt tevékenységet folytatja

d.) akit más határozatban jogerősen eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől, az ott megjelölt időtartamig.

A 2013. évi V. tv. 3:22. § (1)(4)(5) és (6), a 3: 26. § (2)-(3), valamint a 2012. évi C. tv 61. § (2) i.)

pont alkalmazandó a kizáró és összeférhetetlenségi okokra.

 

11.9. Ahol  nem testület hanem személy hozza a döntést, ott előzetesen köteles megismerni a felelős és az ellenőrző szervek véleményét.

 

12. Az Egyesület képviselete

 

12.1. Az Egyesület törvényes képviselője az elnök (különös és önálló képviseleti joggal, az anyagi kihatással járó szerződések kivételével) az igazgató (különös és önálló képviseleti joggal, az anyagi kihatással járó szerződések tekintetében) és az elnök akadályoztatása esetén - 2 alelnök együttesen (különös és együttes képviseleti joggal, az anyagi kihatással nem járó szerződések tekintetében, két alelnök együttes aláírásával).

 

12.2. Az Egyesület képviseletében aláírásra az elnök és az igazgató önállóan, míg 2 alelnök együttesen jogosult, az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén, az elnök jogkörében.

 

12.3. A képviselet vonatkozásában anyagi kihatással járó szerződésnek kell tekinteni mindazon jogügyleteket, vagy egyoldalú nyilatkozatokat, amelyekből eredően az egyesületnek – akár közvetetten is – kiadása vagy bevétele származhat.

 

IV. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

 

13. Az Egyesület gazdálkodása

 

13.1 Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, önfenntartó és nem nyereségérdekelt.

13.2 Az Egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiak:

a.) a tagdíj,

b.) természetes, és nem természetes személyek pártoló tagok támogatása,

c.) az Egyesület cél szerinti és vállalkozási tevékenységből származó bevétele,

d.) különböző rendezvények bevételei,

e.) egyéb bevételek.

13.3 Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

 

13.4 Az Egyesület a cél szerinti és vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek megállapítását a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

13.5 Az Egyesület pénzeszközeit bankszámlán kezeli.

13.6. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja. (Ectv. 34. § (1) bekezdés b. és c. pontjai)

 

 

14. Vagyon felelősség; rendelkezés az egyesületi vagyonról

 

14.1. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyona kizárólagosan Békés Megye Tudományos életét szolgálhatja.

 

Ezért az Egyesület céljával részben megegyező, részben ahhoz hasonló célú közhasznú szervezetnek, a „Békés Megye Műszaki Haladásért Alap” Alapítványnak kell az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követelésének kiegyenlítése utáni fennmaradó vagyont átadni (Ptk. 3:85. § (1) bekezdése).

 

14. 2. Írásban, név szerint rögzítendő és így tartandó nyilván:

a.) a szavazás a Közgyűlés, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság ülésein,

b.) az előzetes vélemény kérés és adás az Igazgató, az Elnök döntéseihez

c.) a beszámolók elfogadása és a felmentvény, ha utóbbit törvény megengedi.

 

 

V. EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

15. Az Egyesület megszűnése

15.1. Az Egyesület megszűnik, ha:

a.) A Közgyűlés döntése alapján egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), szétválik

b.) A Közgyűlés a feloszlásról határoz,

c.) a bíróság feloszlatja, vagy a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen megszünteti vagy megállapítja megszűnését,

d.) fizetésképtelenség miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti

e.) törvény erejénél fogva, ha tagjai száma hat hónapon át tíz fő alá csökken.

 

l5.2. Az Egyesület a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a Ptk. 3:84. § foglalt esetben is megszűnik jogutód nélkül, ezen felül a végelszámolásra és a kényszer-végelszámolásra az Ectv. rendelkezései az irányadók.

 

VI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZEK

 

16. Az Egyesület működése felett az ügyészség – a reá vonatkozó szabályok szerint – törvényességi ellenőrzést gyakorol.

 

l7. Az Egyesület tevékenységére működésére az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 61-64. §-ai, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 20l1. évi CLXXV. törvény, valamint a mindenkor hatályos Ptk (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) jogszabályai az irányadók.

18. Az Egyesületek testületeinek, valamint ügyintéző és képviseleti szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági viszonya alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

 

 

Záradék 1.)

Az Alapszabály ezen módosítását a MTESZ Békés Megyei Egyesület közgyűlése a 2016. 06. 29‑i ülésén a 5/2016. 06. 29. sz. határozatával elfogadta.

Békéscsaba, 2016. 06. 29.

Majoros Béla                                                                     Gólya Pál

Elnök                                                                                    Igazgató

 

Záradék 2.)

Igazolom, hogy az Alapszabály jelen egységes szövege megegyezik annak módosítások utáni tartalmával. Az elektronikus vizsgálat érdekében a törölt szövegrész áthúzott, míg az új szöveg vastag, egyben dőlt betűvel van elkülönítve.

Békéscsaba, 2016. 06. 29.

 

Gólya Pál                                                            Majoros Béla

 igazgató                                                                 elnök

 

Békéscsaba 2016. 06. 29.